Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Jó lenne, ha nem rendeznénk most foci EB-t Kósa András, www.hirszerzo.hu, 2007. április 18. Gyurcsány Ferenc sportminiszter korában már majdnem talált egy zsák közpénzt arra, hogy „a nemzet elsõ Forma-1-es pilótája” bevásárolja magát a mezõny tökutolsó csapatába. Igaz, akkor még nem beszélt annyit a felelõsségrõl, mint az utóbbi idõben. Inkább ne rendezzünk. Most egyelõre merjünk kicsik lenni, hogy egy szocialista klasszikust idézzek. Merjük már bevallani legalább saját magunknak: nem vagyunk abban a helyzetben, hogy több száz milliárd forintot költsünk el egy olyan rendezvényre, amelynek megtérülése… Igen, amelynek az esetleges megtérülésérõl a legcsekélyebb fogalma sincs senkinek. Sportközgazdászok emlegetik a lehetséges jegybevételt és a közvetítési jogokat, miközben ezekkel nem is mi rendelkezünk majd, hanem az UEFA.   A nagyobbik baj, hogy még a közvetlen költségekrõl sem tudunk semmit. A kormány részérõl mi két napja hiába várunk annak a szerintünk egyszerû kérdésnek a megválaszolására, hogy van-e legalább egy darab hatástanulmány a lehetséges költségekrõl. Talán majd akkor tudunk többet, ha letelik az az öt nap, amíg laptársunknak, a Figyelõnek megküldik Elbert Tamás szakállamtitkár válaszát, amely szerint a költségeket „szakértõk bevonásával” határozták meg.   A kormány részérõl ennyi, valamint egy 2005-ös becslés, amely 160 milliárd forint közvetlen költséggel számol, amibõl 61-et állna a központi büdzsé. (Valószínûleg ez a tanulmány is annyira létezik, mint azok a reformkoncepciók, melyeket állítólag már a tavalyi választások elõtt hónapokkal elkezdtek kidolgozni, aztán valahogy mégsem kerültek elõ egész nyáron.)   Pillanatnyilag az a biztos, hogy ennél jóval több pénz kellene csak a stadionok felépítésére, valamint az, hogy az érintett önkormányzatok leginkább egy fillért sem szeretnének költeni. Ezt Budapesten nyíltan kimondják, Kósa Lajos debreceni polgármester „nem tudja”, ki fizesse az új stadionhoz szükséges 15-20 milliárd forintot, és leginkább így van ezzel Gyõr, illetve Székesfehérvár vezetése is.   Vagyis marad szinte minden a központi büdzsére, mert egyelõre elég illuzórikusnak tûnik, hogy jön majd egy magánbefektetõ, aki beletol egy csomó pénzt a vidéki stadionok felépítésébe – majd részleges visszabontásába is, hiszen ezzel számolnak Gyõrben, és Székesfehérváron egyaránt.   Vagyis úgy tûnik, ha nyerünk, állam bácsinak kell a legmélyebben a zsebébe nyúlnia, éppen a konvergencia-program kellõs közepén. „De addig még úgyis van öt évünk” – mondják sokan, csakhogy éppen ezt az öt évet kellene arra fordítani, hogy az elkúrt költségvetésünket egy kicsit gatyába rázzuk, hogy megkapaszkodjunk abban a versenyben, amiben pillanatnyilag egyre jobban lemaradunk a régiónkban.   2010 választási év lesz. Éppen elég nagy rizikó ez önmagában a költségvetésre nézve, hiszen – miként ezt legutóbb Veres János pénzügyminiszter a Die Pressében is elmondta – ezekben az években „magasabb szokott lenni” a hiány a vártnál. (Ez az alany nélküli szóhasználat persze önmagában arcpirító, hiszen a hiány a mindenkori pénzügyminisztereken és kormányfõkön múlik, nem csak úgy magától „termelõdik”.) Ugyanennek az évnek az elsõ felében kellene átadni a tervek szerint a négy új stadionból hármat – a gyõrit egy évvel korábban –, ez dupla kockázat akkor, amikorra a menetrend szerint elértük végre az euró bevezetéséhez szükséges deficit-mértéket. Utána kezdjünk mindent elõlröl?   Az ukránok és a lengyelek persze ugyanolyan nagy szarban vannak, mint mi (pontosabban az ukránok még így is szívesen cserélnének velünk), de ez legyen az õ gondjuk, nekik ugyanúgy nem kellett volna pályázniuk.   A csúnya anyagiakról azonban úgy tûnik, nem is illik beszélni egy ilyen „nemzeti ügy” kapcsán: a jobb- és baloldali mainstream sajtó egyaránt illedelmesen hallgat, Gyárfás Tamás, a szervezõbizottság elnöke pedig a riporter származása iránt érdeklõdik, amikor az Origo fel meri neki tenni a kérdést. „Mindenki fogja be a száját és lélegzetvisszafojtva drukkoljon” – a hangulat tényleg olyan, ahogy azt az Index megírta.   Ha egy kezdeményezés mögé odaáll Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is, valahogy senkinek nem jut eszébe lefordítani, hány lélegeztetõ gépet is lehetne vásárolni az adott Óriási Nagy Tervre fordítandó adóforintokból. (A közszolgálati tévé nem releváns ebbõl a szempontból, amióta Gyárfás Tamás, a Nap-kelte tulajdonosa-vezetõje Gyárfás Tamás riporterként egzecíroztathatta tavaly nyáron a Gyárfás Tamás úszószövetségi elnök nevében az EB-uszoda építésével szõrõzõ hatóságokat.)   Gyurcsány Ferenc sportminiszter korában már majdnem talált egy zsák közpénzt arra, hogy „a nemzet elsõ Forma-1-es pilótája” bevásárolja magát a mezõny tökutolsó csapatába. Igaz, akkor még nem beszélt annyit a felelõsségrõl, mint az utóbbi idõben. Utóbbi jegyében most azt kellett volna mondania, hogy „köszönjük, de pillanatnyilag van fontosabb dolgunk is”. Nem tette, és egyszer ezért még lehet, hogy magyarázkodnia kell majd. Kósa András Jó lenne, ha nem rendeznénk most foci EB-t, www.hirszerzo.hu, 2007. április 18.